Elhízottak aránya a fejlett országokban

A magyar felnőtt lakosság közel kétharmada túlsúlyos vagy elhízott.

Bevezető
A túlsúly és elhízás gyakorisága Európában járványszerű méreteket öltött. Legújabb kutatások szerint az elhízás népegészségügyi jelentősége eléri a dohányzásét, hatalmas terheket róva ezzel az egészségügyi rendszerre.
Az elhízás kialakulásában életmódbeli és környezeti tényezők egyaránt szerepet játszanak. Az elhízás meghatározására a leggyakrabban alkalmazott mutató az ún. testtömeg index (BMI), amely szerint 4 fő tápláltsági kategóriát különböztetünk meg. A WHO meghatározása szerint 25 kg/m2 feletti BMI értéknél túlsúlyról, 30 kg/m2 BMI felett elhízásról beszélünk. Általánosságban elmondható, hogy a 25 kg/m2 feletti BMI a normál súlyú egyénekhez képest nagyobb egészségi kockázatot jelent. Így az elhízás mértékétől függően nő a szív-és érrendszeri betegségek, a hipertónia, a II. típusú diabetes, zsíranyagcsere-zavarok, egyes daganatos betegségek, krónikus mozgásszervi betegségek, mentális kórképek, sőt az összhalálozás kockázata is. A derékkörfogat mérés gyors és egyszerű módszer az hasi elhízás fennállásának megítélésére. Ha a derékkörfogat férfiaknál >102 cm, illetve nőknél > 88 cm igen jelentős az elhízás társbetegségeinek relatív kockázata. Fokozott a kockázat férfiak esetében már 94 cm és nők esetében 80 cm-es derék körfogat fölött.
Az elhízás előfordulásával kapcsolatban közölt eredmények mérésen vagy önbevalláson alapulnak. A mérési módszerek sem egységesek. Ezek a tényezők megnehezítik egyrészt a hosszútávú utánkövetést, másrészt az egyes országok összehasonlítását. Mindez magyarázatul szolgál arra a jelenségre, hogy sokszor egy azon populációra vonatkozóan is igen eltérő adatokat találunk.
A WHO a kövérséget a világ 10 legjelentősebb egészségügyi problémái közé sorolta. Míg 1995-ben 200 millió felnőtt volt túlsúlyos vagy kövér világszerte, 2000-re ez a szám mintegy 300 millióra nőtt. Az elhízás nemcsak a fejlett, hanem a fejlődő országokban is komoly egészségügyi problémát jelent, ez utóbbiakban az elhízottak számát 115 millióra becsülik. Amennyiben a jelenlegi tendencia tovább folytatódik, akkor 2030-ra várhatóan 2,16 milliárd túlsúlyos és 1,12 milliárd elhízott felnőtt lesz a világon. A túlsúly és az elhízás együttes előfordulása az egyes európai országokban 30-80% között változik. Az EU-27 tagállamokban mintegy 200 millió felnőttet érint a túlsúly és az elhízás együttesen, melynek több, mint a fele férfi. Feltűnő, hogy 60 év feletti nőknél az előfordulási arány jelentősen meghaladja a férfiakét.
A túlsúly és elhízás gyakoriságában jelentős társadalmi egyenlőtlenségek tapasztalhatók. A kórkép és szövődményei gyakoribbak az alacsonyabb társadalmi-gazdasági helyzetű csoportoknál a fejlett országokban. Ez az összefüggés erőteljesebb nőknél és gyermekeknél, mint férfiaknál. Számos európai országban megfigyelték, hogy az elhízás gyakorisága gyorsabban emelkedik az alacsony társadalmi-gazdasági helyzetű csoportokban, ami tovább mélyíti a társadalmi egyenlőtlenségeket.
A OTÁP 2009 vizsgálat szeptember és november között történt. Ennek során – csatlakozva a KSH Európai Lakossági Egészség Felméréshez – standard módszerekkel azonos, kalibrált eszközökkel került sor a résztvevők testmagasságának, testtömegének és derék-körfogatának megmérésére. Így, a 80-as éveket követően először állnak rendelkezésre a hazai felnőtt lakosság tápláltsági állapotát tükröző valid, nemzetközi szinten elfogadott módszerekkel, mérésen alapuló országos reprezentatív adatok.

A túlsúly és elhízás prevalenciája a magyar lakosság körében
A felnőtt magyar lakosság közel kétharmada (61,8%) a testtömeg index alapján túlsúlyos vagy elhízott.  A BMI átlaga a felnőtt lakosságnál 27,3 kg/m2, melynek alapján a lakosság a túlsúlyos kategóriába tartozik. Minden harmadik felnőtt túlsúlyos és további 28,5% elhízott.  Soványnak a felnőtt lakosság mindössze 1,8%-a mondható.  Férfiaknál (63%) és nőknél (61%) közel azonos volt a túlsúly és elhízás együttes előfordulási aránya.

A túlsúly és elhízás prevalenciája különböző korcsoportokban
A túlsúly és elhízás gyakorisága mindkét nemnél nő az életkorral. A 18-34 éves korú fiatal férfiak 41%-ának magasabb a testtömeg indexe 25-nél, a 65 feletti korcsoportban ez az arány már 76%.  A fiatal nőknél a túlsúly és elhízás együttes előfordulása 30%, alacsonyabb, mint a hasonló korú férfiaknál, ugyanakkor idős korra ez az arány a nőknél 83%-ra nő, meghaladva a férfiakét. A soványság leginkább a fiatal nőket érinti (7,4%).

Az önbevalláson alapuló (vélt) és a mért testtömeg-index viszonya
Mindkét nemnél a túlsúly és elhízás gyakorisága nagyobb a mérések alapján (Különbség: férfiak: 4%; nők:10%). A két érték között a legnagyobb különbség a 65 év feletti nők korcsoportjában található, itt 10%-kal haladja meg a mért érték a véltet. Ennek alapján megállapítható – a nemzetközi vizsgálatokkal összhangban – hogy az önbevalláson alapuló értékek alapján, különösen nőknél a túlsúly és elhízás gyakorisága alulbecsült.

Hasi elhízás gyakorisága, mint a fokozott szívérrendszeri kockázat
A hasi elhízás – a derékkörfogat férfiaknál >102 cm, nőknél >88 cm – gyakorisága a felnőtt férfiaknál 33%, míg a nők 51%-a hasi elhízott. Mindkét nemnél a hasi elhízás gyakorisága nő az életkorral. A nőknél minden korcsoportban gyakrabban fordul elő, mint férfiaknál.

Iskolázottság és elhízás
A férfiaknál a túlsúly és elhízás gyakoriságában nincs lényeges különbség iskolázottság szerint, míg nőknél az iskolázottság szintje jelentősen befolyásolja a gyakoriságot. Míg az alapfokú végzettségűeknél 72% túlsúlyos vagy elhízott, középfokú végzettség esetén 55%, a felsőfokú végzettségnél 43%.

A túlsúly és elhízás hazai trendje
Az első reprezentatív országos táplálkozási vizsgálatnál (1985-1988) a felnőtt férfiak 52%-ának volt a testtömeg-indexe volt 25 kg/m2 felett. Ebből 12% volt elhízott. A felnőtt nők 50%-a volt túlsúlyos vagy elhízott, 18%-uk testtömeg-indexe haladta meg a 30 kg/m2-t. 2009-re a férfiaknál az elhízottak aránya több mint kétszeresére nőtt, nőknél 50%-os növekedés tapasztalható a mért értékek alapján.

A túlsúly és elhízás megelőzésére számos nemzetközi együttműködés indult, amely hazánkat is érinti. A WHO 2004-ben jelentette meg a Táplálkozás, Fizikai Aktivitás és Egészség globális stratégiáját. Ezzel összhangban, a WHO Európai Regionális Irodája kidolgozta az élelmiszer- és táplálkozáspolitikához kapcsolódó Második Európai Cselekvési Tervet. 2006-ban a WHO miniszteri konferenciáján elfogadásra került az Európai Elhízás Elleni Charta. A dokumentum kiemeli, hogy az elhízás járványszerű terjedése visszafordítható, amelyhez az egyén, a társadalom és a kormányok közös felelősségvállalása szükséges. Ennek részeként átfogó intézkedésekkel mindenki számára meg kell teremteni az egészséges választék és környezet lehetőségét. Az Európai Unió Bizottsága 2007-ben jelentette meg a Táplálkozással, túlsúllyal és elhízással kapcsolatos egészségproblémákra vonatkozó európai stratégiát. A stratégia integrált európai uniós megközelítést vázol fel a táplálkozással összefüggő krónikus betegségek csökkentésére.

Elhízottak aránya a fejlett országokban - Tartós Fogyás Blog | fixx.cf

 

Elhízottak aránya a fejlett országokban - Tartós Fogyás Blog | fixx.cf

 

Elhízottak aránya a fejlett országokban - Tartós Fogyás Blog | fixx.cf

 

Elhízottak aránya a fejlett országokban - Tartós Fogyás Blog | fixx.cf

Módszertan
Az OTÁP2009 vizsgálat a KSH által szervezett Európai Lakossági Egészségfelmérésbe ágyazva, annak egy kisebb almintáján valósult meg. Az OTÁP2009 során gyűjtött módszertani tapasztalatok kivételes jelentőséggel bírnak, mivel hazánkban a felnőtt lakosság körében – a kérdőíves felmérés mellett és azzal egy időben – először zajlott országos reprezentatív mintán antropometriai méréssel egybekötött táplálkozási felmérés. A felmérés során a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamarával együttműködésben dietetikusokat, védőnőket és szakápolókat képeztünk a mérési és kérdezéstechnika elsajátítására, akik a vizsgálati személyeket otthonukban keresték fel; egységes, hitelesített SECA típusú mérőeszközökkel megmérték testmagasságukat, testsúlyukat és derékkörfogatukat valamint a nemzetközileg elfogadott önkitöltős 3 napos táplálkozási naplóval gyűjtöttünk adatokat táplálkozási szokásaikról.
Az OTÁP2009 célpopulációját a 18 éves és idősebb otthonában élő felnőtt lakosságban határoztuk meg. Az OTÁP2009 mintájának kialakításakor figyelembe kellett venni az antropometriai mérésekhez szükséges eszközök számát és a vizsgálat lebonyolítására szánt időtartamot is. Ezért az ELEF mintát alkotó 449 településből az OTÁP2009 mintájába 120 település került. Ennek során Budapest 23 kerülete és a 23 megyei jogú város biztosan a mintába került, a maradék 403 ELEF-es településből még 74 kiválasztása véletlen szisztematikus módon történt. Az ELEF mintában kiválasztott kérdezettek személye azonos lett az OTÁP2009 település-mintája által meghatározott személyekkel. Az OTÁP2009 almintába így 3356 fő került, akik közül 1165 vállalta a 3 napos táplálkozási napló kitöltését és az antropometriai méréseket.
A mintavétel valamint az elemzés során alkalmazott utólagos súlyozás biztosította, hogy a válaszadók csoportja a felnőtt magyar lakosságra vonatkozóan kor és nem szerint reprezentatív.

Forrás: „Fókuszban az egészség” Sajtóanyag, 2010. április 27.

3 Hozzászólás - “Elhízottak aránya a fejlett országokban”


  1. 1 Erdélyi Norbert 2008. Jan. 17. @ 17:41

    Egy barátommal találkoztam a minap: Egy hamburgeres gyorsétteremben találkoztunk, gondolom név nélkül is ki lehet találni, hogy melyik az.

    Meghívott egy menüre (burger, kóla, krumpli), ő is azt ette. Bár nyilván finom volt, de nagyon éreztem rajta, hogy egészségtelen, komolyan éreztem ahogy elönt a zsír meg a cukor.

    Azelőtt fel sem tűnt volna, de most már két éve, hogy csak itthon dolgozom, ergo nem járok gyorskajáldákba ebédelni, csak azt esszük, amit mi főzünk, házi kenyérrel és tanyasi zöldségekkel, olykor rendes, ‘lassú’ étteremben. Hihetetlen a különbség.

    Persze könnyen beszélek, itthonról, de ha vissza kéne csöppenem a pörgős biznisz-men életbe, nem tudom hol ennék, ha nem gyorskajáldákban. Jönne vissza a zsír meg a cukor…

  2. 2 Metzger Gábor 2008. Jun. 30. @ 12:16

    Kedves Edit,

    Úgy gondolom, hogy nem kell ahhoz „fejlet országok” egyikében élnem, hogy lássam mennyi az elhízott ember. Kis hazánkban is csak el kell látogatni egy strandra, hogy lássuk „hogy dagad a magyar”. És ugye kis hazánk nem fejlett ország ugyebár…

    Kinek áll ez érdekében, hogy több legyen az elhízott ember? Mondjuk a gyógyszergyártó cégeknek. Szerinted miért csökkentették például a vércukor szintet. 5,2-re? Ez ma az egészségesnek nevezett érték. Na már most, akinek ennél nagyobb szintet diagnosztizálnak, az vegyen csak XY készítményből. Szerinted kik vannak többen? Azok, akiknek 5,2 a szintjük vagy azok, akiknek 5,8?

    De mondok egy másik példát. Sertés zsír v.s. növényi zsiradék. Tavaly az Egyesült Államokban, arányában jóval több ember halt meg a nővényi zsiradékok fogyasztása következtében, mint akik hagyományos sertés zsírt fogyasztanak. Jó példázza, hogy amikor azt olvassuk, hogy „Amerikai tudósok egy csoportja” blabla…valamit állít, azt egy év múlva „Francia tudósok egy csoportja” annak szöges ellentétét közlik a világgal. Itt van a vörös bor esete, de beszélhetnénk a kávéról akár, vagy az említett növényi zsiradékokról.

  3. 3 Edit 2008. Jun. 30. @ 13:41

    Kedves Gábor!
    Értem, hogy mire gondolsz, teljesen igazad van, egyetértek Veled. Az egészségipar az egyik legnagyobb üzlet a világban. Mindenkinek javasolom, hogy nézzen a színfalak mögé! Minél több a reklámköltség, annál körültekintőbben kell eljárni!

Te mit gondolsz?



A BOCS Civilizációtervezés Alapítvány az FIXX.cf együttműködő partnere a fenntarthatóságban.
 

BOCS Civilizációtervezés Alapítvány / BOCS Global Think Tank Foundation
 







© 2015 - 2019 Tartós Fogyás Blog www.fixx.cf - ALL RIGHTS RESERVED


?

Amennyiben kérdésed van, vedd fel velem
a kapcsolatot, ne habozz!

Írj, keress Skypeon vagy Telefononon >> ...